Agrárszektor

Agrárszektor
  • Tragédia lehet a pálinkafőzésből! Ezekre figyelj oda
    Az elmúlt években több tragédia és baleset is történt, a helytelen párlatfőzés, valamint a nem megfelelő tárolás és fogyasztás miatt. A legtöbb balesetet az otthon saját kezűleg készített, nem szakszerű készülékek okozzák. A párlatfőzés számtalan veszélyt jelenthet, ezért a Pálinka Nemzeti Tanács listát készített arról, mik a leggyakoribb okok, valamint tanácsokat, megoldásokat is kínál az otthoni párlat-balesetek elkerülésére.
  • Ki örökölhet ezután Magyarországon földet?
    Újabb jelentős átalakulás előtt áll a hazai földszabályozás, és több fontos jogszabály-változtatási elképzelés még az idén, illetve a jövő év első felében az Országgyűlés elé kerülhet. A Portfolio november 28-29-i kétnapos siófoki Agrárszektor Konferenciáján az is kiderülhet, hogyan változhatnak meg a földöröklési és földadásvételi szabályok, illetve mi lesz az úgynevezett osztatlan közös földtulajdonok sorsa?
  • Ezekkel a trükkökkel rengeteget spórolhatsz! Így védd meg a növényeidet a pusztító téltől
    Amint fagyközeli állapotba kerül az időjárás, vége a virágzásnak a teraszon, ez pedig azt jelenti, hogy eljött az ideje a balkonnövények teleltetésének. A kertészek legnépszerűbb cserepesének, a muskátlinak is elkezdődhet ilyenkor a felkészítése a télre, mivel ugyanis nem télálló, elpusztulna a fagyban, ezért érdemes behordanunk őket egy hűvösebb helyre. Összegyűjtöttük mikre érdemes odafigyelni a muskátli teleltetése során, így ha betartjuk a fontosabb szabályokat, jövőre nem kell újakat vásárolnunk, ezzel pedig költséget is spórolhatunk.
  • Hirtelen előkerült 150 millió tonna kukorica!
    Az USA mezőgazdasági minisztériuma (USDA) szokásos havi becslésével alaposan meglepte a világot. Hirtelen előkerült 150 millió tonna kukorica Kínában. Hogy ez mégsem okozott komolyabb árváltozást, arra is van magyarázat.
  • 30 milliós támogatással indult újra a magyar komlótermesztés
    Kétezerötszáz tő komló elültetésével, több mint két évtized után ismét elindul a komlótermelés Magyarországon. A termelés a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MÖS) és a HEINEKEN Hungária kezdeményezésében valósul meg, amelyet a Heineken 30 millió forinttal támogat, és szerződésben vállalja, hogy piacon áron veszi át a megtermelt komlót.
  • Tejivásban kapott ki a magyar olimpikon
    Tejivó versenyen vett részt egy általános iskolában Kenderesi Tamás, ifjúsági olimpiai bajnok magyar úszó a hazai tejtermékfogyasztás népszerűsítése érdekében. A versenyt a tej terméktanács "Tejszív" kampányának részeként rendezték meg.
  • Üvegházakba száműzik a veszélyesnek ítélt növényvédő szereket
    December 19-től kizárólag zárt termőhelyeken lehet felhasználni a házi méhekre és egyéb beporzó szervezetekre kockázatosnak ítélt neonikotinod hatóanyagot tartalmazó növényvédő szereket az Európai Bizottság döntése szerint. Ez azt is jelenti, hogy a kezelt magokból fejlődő, illetve az üvegházakban kezelt növényeket tilos lesz szabadföldre kiültetni.
  • Ott van a salátakeverékben az antibiotikummal dacoló baktérium!
    Tetraciklinnel szemben ellenálló Escherichia coli baktériumot találtak kész salátakeverékekben. A németországi Julius-Kühn-Institut kutatói bukkantak rá a rezisztens mikrobákra. A tetraciklint tipikusan az állatgyógyászatban alkalmazzák, jellemzően bélfertőzések kezelésére.
  • Újabb rossz hír a mezőgazdaságnak: tovább nő a vízhiány
    A héten két hidegfront is érinti Magyarország térségét, de számottevő csapadék továbbra sem várható. Az elmúlt héten fokozódott a szárazság, a talajokban pedig folyamatosan nő a vízhiány, a csapadékszegény időjárás miatt hiányosan kelt, illetve fejletlen őszi kalászosok azonban már igényelnék a jelentősebb mennyiségű esőt. Az idő tovább hűl a héten, a hétvégén sokfelé lesznek fagyosak a reggelek, és a nappali felmelegedés mértéke is jelentősen visszaesik majd.
  • Marketingpénzek a sertésszektornak
    Összesen 73 millió forint keretösszeggel jelentek meg az Agrármarketing Centrum (AMC) legújabb, sertéságazati piaci megjelenést támogató pályázatai. A kiírásokra november 12. és december 7. között három kategóriában lehet pályázni.
  • Már a hollandokat ostromolják a lengyelek
    Nem győzünk csodálkozni a lengyeleken. Igaz, hogy a termelési átlagot tekintve még messze mögöttünk vannak, az azonban elgondolkodtató, hogyan voltak képesek a pusztító aszály és takarmányhiány ellenére is három százalékkal növelni a beszállított tej mennyiségét.
  • Ez most az utóbbi évek legjobb szőlő- és bortermése!
    Idén várhatóan 62 ezer hektárnyi szőlőtermő-területről összesen 550 ezer tonna termést takaríthatnak be a magyar szőlősgazdák - mondta el a mezőgazdaságért felelős államtitkár Soltvadkerten, a X. Márton-napi újbor ünnepen. Feldman Zsolt hozzátette, a hektáronkénti termésátlag csaknem másfélszerese a tavalyinak.
  • Itt van a robot, amelyik már egyenként gondozza a növényeket (fotó)
    Olyan robotot fejlesztett ki egy brit startup cég, amely képes megkülönböztetni egymástól a szántóföldi növényeket, így például a búzát a többi gabonafélétől. A "Wilma" elnevezésű robot alkalmas arra, hogy minden egyes kikelt növényt akár külön-külön is gondozni lehessen a szántóföldeken.
  • Ki enne olyan élelmiszert, amelyik állatklónokból készült?
    A kisvárosokban és falvakban élők mindössze 10 százaléka utasítja el a klónozást egy felmérés szerint, míg a budapesti lakosok 60 százaléka ellenzi azt. Az alapfokú végzettségűek csupán 5 százaléka nem ért egyet a klónozással, ugyanakkor a diplomával rendelkezők mintegy 50 százalékára igaz ugyanez.
  • Miért jobbak a lengyel gazdák, mint a magyarok?
    Hatalmas változások történtek a Visegrádi országok (V4-ek) agrárgazdaságában, és ezekből nem feltétlenül Magyarország került ki győztesen. A Portfolio november 28-29-i Agrárszektor Konferenciájának egyedülálló nemzetközi fórumán kiderülhet, hogy például a lengyel gazdák miben bizonyultak jobbnak, mint a magyarok.
  • Jövőre konkrét intézkedésekké formálódik az unió Biomassza alapú stratégiája
    A sikeres európai biomassza alapú gazdaság létrehozása érdekében összehangolt erőfeszítéseket sürgetett az Európai Bizottság főigazgatója tegnap a témában tartott budapesti konferencián. Az európai bioenergia-gazdaság az unió egyik legnagyobb és legfontosabb ágazataként 18 millió embert foglalkoztat, éves forgalma mintegy 2 trillió euró. Csak Magyarországon a teljes biomassza-készlet 350-360 millió tonnára becsülhető.
  • Mire van valójában szükségük a gazdáknak? Egy magyar cég szállítja a megoldásokat
    Egyre nagyobb az igény a gazdálkodók részéről a mezőgazdaságban használt rendszerek és eszközök automatizációjára, illetve a manuális adatrögzítés minimalizálására. Szükség van tehát az agráriumban egy olyan rendszerre, amely összefogja a jelen, illetve a jövő adatait, és egyfajta információs platformként szolgálhat a gazdák számára. Az AgroVIR ezért hozta létre új szoftverét, az AgroVIR Global-t, amely nem csak a hagyományos funkciókat tartalmazza, de egy úgynevezett információs csatornát is nyújt az adatok között, és különböző mobilalkalmazásokkal, valamint időjárási adatszolgáltatással segíti a rendszer használóit. A digitalizáció szélsebes terjedéséről, az AgroVIR legújabb fejlesztéseiről, illetve a gazdák ezzel kapcsolatos igényeiről kérdeztük Okner Pétert, az AgroVIR magyarországi cégvezetőjét.
  • Az egyik legértékesebb magyar innováció: Génmódosított egerekkel a vírusok ellen
    Az állatorvosok már régóta mondják, hogy génmódosítással, génszerkesztéssel megoldható lenne az afrikai sertéspestisnek ellenálló disznó létrehozása. Élelmiszer-termelésre azonban elvileg sem alkalmazhatunk GM-élőlényeket. Viszont az ellenanyagok előállítására használhatunk laborállatokat. Egy magyar szabadalom révén ez most gyorsabban és olcsóbban hajtható végre, mint korábban. Az eljárás bekerült a 100 legértékesebb magyar innováció közé is.
  • Így verik meg a spanyolok a német sertéstartókat
    A spanyolok 2015-ben bitorolták el a németektől a legnagyobb sertéstartó címét, de a feldolgozásban még van hová fejlődniük. Az előállított hús mennyiségét tekintve még mindig a németek vezetnek, ám a spanyolok már a sarkukban vannak. A harmadik helyezett Lengyelország is jelentős szereplő az európai sertéshús-előállításban, viszont még sok idő, mire teljesen kiheveri a sertéspestis ütötte sebeket.
  • Szarvasmarhák súlymérése: szemléletváltásra lenne szükség
    Szemléletváltást kellene végrehajtaniuk a hazai szarvasmarhatartó gazdaságoknak a súlymérés fontosságának megítélésében. E tevékenységet ma sok helyen elhanyagolják, holott a súlymérésnek komoly jelentősége lehet az állatállományok állategészségügyi és takarmányozási helyzetének megismerésében. A rendszeresen gyűjtött adatokra olyan szakmai döntéseket lehet alapozni, amelyek az állattartók gazdálkodási eredményességét is javíthatják.