A durumbúza betegségei

A tenyészidőszak során minden egyéb gazdasági növényünkhöz ha­sonlóan a durumbúzát is folyamatosan mikroorganizmusok támadják. A durumbúzát veszélyeztető kórokozókat elsősorban gombák, baktéri­umok és vírusok jelentik. Ezek a mikroorganizmusok növekedésükhöz és szaporodásukhoz nem képesek tápanyagot előállítani, ezért azokat a gazdanövények szervezetéből nyerik. A betegségek a haszonnövény élettani folyamataiban lényegi elváltozásokat okoznak és jellemzően egyéni tünetekkel azonosíthatóak.

A sikeres védekezés alapvető feltétele, hogy a betegségeket pon­tosan és gyorsan azonosítsuk! Betegség megjelenése és terjedése a növényen a környezetétől is függ. Amennyiben a kórokozó nagy men­nyiségben van jelen és a növény is megfelelő környezetet biztosít a kórokozónak, akkor a betegség megjelenését követően gyorsan ter­jedhet. Az intenzív termesztés technológia megsokszorozza a fertőzési nyomást: a magas vetőmag norma, a sűrű növény állomány, a nagy dózisú trágyázás, a talajnedvesség a hőmérséklet és az öntözés segítik a betegségek elterjedését.

 

Lisztharmat (Blumeria graminis)

A betegség neve a fe­hér porszerű bevonatból ered, mely a búza leve­lein jelenik meg, a beteg­séget gyakran klorózisos és nekrozisos foltok kí­sérik. A levelek fokozato­san megbarnulnak, majd elhalnak. A betegség a 3 leveles fejlődési állapottól kezdődően fertőzhet. Először az alsóbb leveleket támadja, ezt követően terjed a felsőbb levelekig, majd a kalászig. A betegség terjedésének kedvez a magas páratartalom és hőmérséklet. Amennyiben a búza fej­lődésének kezdeti szakaszán jelenik meg, akkor a búza növekedése lelassul, mivel a gomba csökkenti a növény fotoszintetizáló, aktív felü­letét. Amennyiben a kórokozó a szárba indulás és virágzás között jele­nik meg, akkor negatív hatással a termés mennyiségére és minőségére lesz.

 

 Rozsdagombák (Puccinia striiformis, R fíecondita, R graminis)

Nevük a rozsdák megje­lenési helyéből származik, így megjelenhetnek a búza levelén, szárán és kalászán. P graminist, mint elsőnek megjelenő rozsdagombát a búza levelén és szárán rozsdafoltként láthatjuk. A R recondita kerek narancs­barna színű tüneteket okoz a levél felületén. A R striiformis a legveszélyesebb rozsdagomba. Ké­sőbb, a virágzás időszakától kezdődően jelenik meg, sárga foltokat okoz a levélen és a levélhüvelyen. Erős rozsdafertőzés esetén csökken a gabonaszemek száma a kalászban.

 

 Levélfoltosságot okozó betegségek (Septoria tritici, S. nodorum)

 

Világos barna foltok for­májában többnyire a levé­len jelennek meg, de néha előfordulnak a száron és a kalászon is. Főleg párás és hűvös, kiegyenlített éghajlatú te­rületeken van jelen, illetve terjed. 20%-os terméscsök­kenést is okozhatnak.

 

 Vírus betegségek

A durumbúza vírus betegségei sok esetben a gombabetegségeknél is jelentősebb gondot okoznak. A vírusok képesek a fertőzött növényi sejtek fejlődésének megváltoztatására, ezáltal jelentős terméscsökke­nést okozhatnak.

 

Búza kalászfuzáriózis (Fusaríum spp)

A búza kalászfuzáriózis nagyon veszélyes betegség, mely a világ összes búzatermesztési övezetében előfordul. A betegséget leggyakrab­ban a Microdochium nivale gombafaj okozza. A megfertőzött kalászrész nagyon gyorsan ki­szárad, a kalász szinte „világít”, így a betegség könnyen azonosítható. Ez a fuzárium gomba különösen a hosszantartó esős és párás idősza­kot követően tűnik fel. A szakirodalom a durumbúza legsúlyosabb betegségeként írja le.

 

Levéltetvek, egyéb fontosabb kártevők

Levéltetvek fontos gabonakártevők és vírusterjesztők, így jelentős terméscsökkenést okozhatnak. Narancssárga búza-gubacsszúnyog (Sito dpilosis mosellana) egy olyan kártevő, amelynek nőstény egyede a tojásait virágzó növénybe rakja le. A kárt a fejlődő lárvák okozzák. A lárva az érő búzaszemeket rágja, azok aszottságát, zsugorodottságát, repedezettségét és deformáltságát okozva.

durum buza karositoi


A helyes növényvédelemi gyakorlat

Gyomirtás

A gyomirtást elsősorban tavasszal, bokrosodás idején, vagy röviddel azt követően javasoljuk elvégezni. Egyre inkább terjed, elsősorban a Dunántúlon az őszi gyomirtás. Ősszel is van lehetőség az egy - és két­szikű gyomnövények, elsősorban a nagy széltippan elleni védekezésre. Magyarországon a durumbúza termesztésében engedélyezésre került hatóanyagok a következők:

Egyszikűek ellen: fenoxaprop-p-etil + mefenpir-dietil, flufenacet Egy -és kétszikűek ellen: jodoszulfuron-metil-Na+ mefenpir-dietil, tri- aszulfuron, metribuzin

Kétszikűek ellen: jodoszulfuron-metil-Na+ mefenpir-dietil + amido- szulfuron, tritoszulfuron + fluroxipír - meptil, fluroxipír - meptil + met- szulfuron - metil + tribenuron - metil, tribenuron - metil + kombinációs partner hormon hatóanyag: 2,4 D MCPA

Gombaölő szeres védekezés

Durumbúza fajtáink nagymértékben ellenállóakafő gabona betegsé­gekkel szemben, de érzékenyek a kalászfuzáriózisra. Javasoljuk, hogy legalább három fungicides védekezést tervezzünk: az első védekezést a gyomirtással egy menetben, vagy attól külön időpontban javasoljuk elvé­gezni a levélzet védelme érdekében. A második fungicides védekezést a levélbetegségek ellen, megelőző kezelésként a zászlóslevél kiterülése stádiumban végezzük. Az első kezeléshez alkalmazhatunk azol kombi­nációkat (pl. Falcon Pro, Soleil), továbbá azol és benzimidazol kombi­nációkat (pl. Yamato), a másodikhoz pirazol karboxamid-azol kombi­nációkat (pl. Zantara). Ez utóbbi hatóanyag jelentős élettani hatással is bír (pl. szélesebb, hosszabb, zöldebb levelek, minőségi paraméterek javítása, terméstöbblet). A harmadik fungicides kezelést a virágzás kez­dete és az 50 % virágzás között kell elvégezni olyan készítménnyel (pl. Prosaro, Yamato), amely a levélbetegségek és kalász-szeptória mellett magas szintű védelmet nyújt a végtermék minőségére és egészséges voltára nagy befolyással bíró kalászfuzáriózis ellen. A harmadik kezelés előbb is megkezdhető - a kalászhányás végétől - még a virágzás előtt, ha a fuzárium gombával szemben hosszú hatástartamú, tiofanát-metil hatóanyagú készítményeket (Yamato, Don-Q) használunk.

“A dózisokkal nem érdemes spórolni, mindig az engedélyezett felső határt válasszuk! Az adalékanyagok érdemi javulást nem biztosítanak. Je­lentős hatékonyság növekedést a kijuttatástechnológia jelent. Érdemes kettős lapossugaras fúvókát választani és legalább 350-400 l/ha lémen­nyiséget használni. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor a legnagyobb eséllyel lehet felvenni a küzdelmet a magas fuzárium fertőzés és a toxin tartalom ellen.” (KITE Növényvédelmi előrejelzés 2011/21.hét)

 

Ajánlott hatóanyagok: tebukonazol, bromukonazol, tetrakonazol, pro- tiokonazol, spiroxamin, bixafen, tiofanát-metil.

A felsorolt gombaölő szerek alkalmazhatók önmagukban, vagy egy­mással keverve egyéb azol típusú készítményekkel azért, hogy teljes védelmet biztosítsanak a legfontosabb betegségek ellen.

Rovarölő szeres védekezés

Kalászosokban Veresnyakú árpabogár (vetésfehérítő) elleni védeke­zést a kártevő tömeges betelepedésekor, vagy a lárvák kelésének fő időszakában célszerű elvégezni. Levéltetvek ellen a betelepedés, illetve a tömeges szaporodás kezdetén kell védekezni. A növény kelése után, különösen késő tavaszi vetéskor szükséges a levéltetvek pontos megje­lenésének figyelése. Célunk az, hogy megakadályozzuk a vírusfertőzést a növények legérzékenyebb időszakában (2-3 levél). A gabonapoloskák elleni védekezést akkor célszerű elkezdeni, ha a poloska létszám meg­haladja 2 db/m² egyedszámot. A leírtakból következik, hogy egy ter­melési időszak alatt 2-3 rovarölő szeres kezelés is indokolté válhat. Cél­szerű a rovarölő szeres kezelést akár megelőző jelleggel a fungicides kezelésekkel egymenetben végezni. Termésbiztonság vonatkozásában mindenképp indokolt a többszöri rovarölős kezelés, hiszen a rovarok által okozott termésveszteség akár 3-10 % is lehet. Megfelelő megoldás a deltametrin hatóanyagú Decis Mega, vagy a tiakloprid hatóanyagú Biscaya.

Regulátorok használata

Az intenzív nitrogén trágyázás miatt feltétlenül javasoljuk szárcsök­kentő használatát!

Növényvédelmi javaslatunkat a Bayercropscience és a Sumi-Agro iránymutatásai szerint készítettük el.

A tavaszi durumbúza védelme a fuzáriózis ellen

A búza kalász- fuzáriózis európa- szerte elterjedt be­tegsége a durum és malmi búzáknak.fuzariozis vedelem diag

Nagy károkat okoz, mivel csökkenti a termés mennyisé­gét és minőségét, továbbá mikotoxi- nokkal szennyezett lesz a mag, ami káros a fogyasztók egészségére. A legnagyobb mértékben elterjedt a deoxynivalenol, ismertebb nevén a DON. A betegséget több fuzárium faj okozza, mint például a F. Graminearum és F. Culmorum. A fuzárium gombák számára kedvező feltételeket biztosítanak az esős időszakot követő meleg, párás napok. A betegség károsító hatása attól függ, hogy a búza mely fejlődési szakaszban történik meg a fertőzés. Korábbi fejlő­dési szakaszban történő fertőzés esetén a kórokozó terméketlenséget és ennek következményeként alacsonyabb termésmennyiséget okoz. Amennyiben a fertőzés a kalászhányás időszakában történik, akkor a magas mikotoxintartalom aszott szemeket eredményez.

Az Európai Unió szigorú rendeletekben (856/2005 és 1881/2006) ha­tározza meg feldolgozatlan durum búzaszemek legmagasabb megen­gedett DON értékét, azaz a fuzárium gombák által termelt mikotoxinok maximális mennyiségét, és ezzel együtt felhívja a figyelmet a betegség elleni védekezés közvetlen és közvetett módjaira. Az egészséges vég­termék előállításában az agrotechnikának döntő szerepe van. Ha szám­ba vesszük azokat a tényezőket, amelyek segítik a kórokozó megjele­nését és terjedését, megértjük, hogy a védekezés ez ellen a betegség ellen csak integrált program keretében valósulhat meg.

További fontos tényezők, amelyek a termény DON tartalmára hatás­sal lehetnek:

  • elővetemény,
  • a visszamaradó szármaradványok mennyisége,
  • a megfelelő vetés technológia,
  • a betegségre kevésbé fogékony fajta termesztése,
  • a megfelelő és a pontos időben kijuttatott gombaölő szer alkalmazása,
  • a betakarítás optimális időpontja.

Mindezen tényezők együttesen és külön-külön is jelentős hatás­sal vannak a betakarításra kerülő a szemek egészségügyi állapotára. A kalászfuzáriózis ellen tehát nem csak vegyszeres úton védekezünk, hanem egy pontosan eltervezett, komplex védekezési stratégiát kell folytatnunk, amely agrotechnikai és a kémiai védekezési technikák so­rozatából áll.

A Bizottság 856/2005-ös EK rendelete szerint megengedett legnagyobb

DON értékek

 

Termék megnevezése DON (ppm)
Feldolgozatlan gabonafélék (kivéve: durum búza, zab, kukorica) 1.25
Feldolgozatlan durum búza és zab 1.75
Gabona és kukoricaliszt 0.75
Kenyér 0.50
Száraz tészta 0.75
 

Nézzük meg a különböző tényezőket, melyek a kalászfuzáriózisra hatással lehetnek:

1,Vetésváltás: a helyes vetésváltás, a megfelelő talajműveléssel együttesen hatékonyan csökkenti a fuzárium szennyezettség kocká­zatát. Ha a durumbúzát cukorrépa, szója, borsó, napraforgó, lucerna, vagy burgonya után vetjük jelentősen csökkenthetjük az elővetemény- ből visszamaradt fuzárium gombák mennyiségét. Kukorica elővetemény esetében a fuzáriózis megjelenésének kockázata megsokszorozódik a növényi maradványokon áttelelő gombatelepek miatt!

2,Talajművelés: a növényi maradványok alapos, szakszerű talajba keverésével csökkenthetjük a fuzárium gombával szennyezett növényi részekről való fertőzés kockázatát. A kukorica, vagy cirok utáni minimá­lis műveléssel, vagy direkt vetéssel jelentősen növeljük ezt a kockáza­tot!

3,Vetés és fajta: A jelenleg piacon lévő malmi és durumbúza fajták eltérő mértékben ugyan, de fogékonyak a fuzáriózist okozó gombafajokkal szemben. Céltudatos védekezési stratégia alkalmazá­sával minimalizálhatjuk a kalászfuzáriózis megjelenésének kockázatát, de teljes védettséget nem tudunk biztosítani. Nemesítőink intenzív kutató munkájának eredményeként az első fontos eredményeket már elkönyvelhetjük a toleráns fajták nemesítésének területén. Ezek az első nemesítési sikerek rövid időn belül új, fuzárium rezisztens fajták megje­lenését eredményezhetik.

4,  Vetés ideje, vetőmag norma: a tavaszi vetésű durumbúzában lényegesen alacsonyabb a fuzáriózis megjelenésének kockázata az őszi vetésűekhez képest. Kifejezetten ajánljuk a fajtára vonatkozó előírások szigorú betartását az alkalmazásra kerülő vetésőmagnorma tekintetében.

Védekezési lehetőségek

1,  Csávázás: az egészséges vetőmag védelme megfelelő kezelés­sel az első lépés az egészséges és eredményes búzatermeléshez és előfeltétele a gombák elleni védekezésnek, melyek korai megjelenése károsan hat a búza kezdeti növekedésére és fejlődésére. A fuzáriózist okozó gombák magon, vagy talajon keresztül terjedhetnek. Éppen ezért a magcsávázás az egyik legfontosabb elem, mellyel csökkenthe­tő a már fertőzött magvakon és magvakban lévő gombák mennyisége. Az általunk forgalmazott durumbúza fajták fémzárolt vetőmagjainak csávázására ezért speciális, korszerű kettős hatóanyag tartalmú készít­ményeket választottunk, melyek hatékonyan védenek a fuzáriózis ellen és garantálja a védelmet a búza növekedésének kezdeti időszakában.

2,  Vegetációs időszakban végzett gombaölő szeres kezelések:

a durumbúza állományok gombaölő szeres kezelése a következő nagyon fontos elem a fuzáriózis elleni küzdelemben. A pontos időzítés kulcsfontosságú a betegség elleni harcban! A növények a virágzás időszakában a legérzékenyebbek a fuzáriumra, ezért a legmegfelelőbb időszak az ezen fejlődési szakasz előtti permetezés, azaz a zászlósle­vél kiterülésének időpontja.

NyomtatásE-mail