Durumbúza betakarítása

A durumbúza betakarításának időpontja az időjárástól, a talaj tulaj­donságaitól és a kiválasztott fajta tenyészidejétől függ. A tavaszi durumbúza betakarítására, évjárat függvényében jellemzően egy-két héttel az őszi vetésűek után kerül sor. A durumbúza utolsó fejlődési szakaszát akkor éri el, amikor a szemek elérik végső súlyukat, ezután folyamato­san növekszik a magok száradásának üteme. A betakarítás optimális időpontja a teljes érettség fázisában van, amikor a magok elérték meg­felelő konzisztenciájukat. A javasolt betakarítási nedvesség 13-13,5% legyen, amely nedvesség tartalom mellett a szemek esetleges törése minimalizálható, ugyanakkor a termény tárolása szárítás nélkül is meg­oldható. A 11% nedvességtartalom alatti termény betakarításakor külö­nös figyelmet fordítsunk a kombájn beállításaira (megfelelő dobhézag, alacsony fordulatszám), ugyanis a kemény szemek törhetnek, ami a mi­nőség romlását okozza!

Nemzetközi kutatások alapján bizonyos, hogy a már beérett búzá­ban a toxintartalom növekedése szoros összefüggésben van az érés idején kapott csapadékkal. A már beérett gabona jelentős veszélynek van kitéve a szántóföldön, a csapadék nem csak a minőségi mutatókat (üvegesség, hektoliter súly) rontja le, hanem a termény toxin tartalmát is drasztikusan megnövelheti. Ezért kiemelkedően fontos az időjárás elő­rejelzés figyelemmel kísérése! Ha az előrejelzés nagy valószínűséggel csapadékot mutat, akkor haladéktalanul kezdjük meg a durum termény betakarítását és gondoskodjunk megfelelő tárolásáról!

A minőség csökkenésének elkerülése érdekében a már beérett gabonát mielőbb be kell takarítani!


betakaritas

A durumbúza helyes tárolása

A betakarítással a durumbúza termelésének legfontosabb szakasza fejeződik be. A megfelelő tárolás kiemelten fontos a magas minőség megőrzése érdekében. A tárolással biztosítjuk a megtermelt termé­nyünk minőségének és mennyiségének megőrzését, amíg az eljut a végső feldolgozás helyére, a malomba.

Mire figyeljünk?

Azért, hogy a tárolás során is megőrizzük a magas minőséget a magtárban (horizontális) és a silóban (vertikális) történő tárolásnak a következő követelményeknek kell megfelelnie:

  • kizárólag egészséges, jó minőségű terményt tároljunk be
  • tiszta, egészséges és száraz legyen a tárolási környezet
    • falakat teljesen le kell zárni a külső környezettől, kizárva kártevők és csapadék bejutását
    • padlónak, falaknak repedésektől és lyukaktól mentesnek kell lenniük
    • a tárolót ajtókkal és ablakokkal védjük, a szellőztető rendszert hálóval szereljük fel megelőzve rovarok, madarak, illetve azok szennyeződéseinek (madártoll, ürülék) bejutását
    • a keveredések elkerülése érdekében zárt szállítási rendszert használjunk
  • a silókat hőmérséklet érzékelőkkel szereljük fel.

Betárolás előtti teendők

Betárolás előtt a tárolót alaposan tisztítsuk meg az előző évről vis­szamaradt terményektől, portól és szennyeződéstől, beleértve a szállító eszközöket, csöveket, garatokat és minden olyan eszközt, melyet hasz­nálni szándékozunk a durumbúza manipulálására. Megelőző jelleggel a tároló rovarölő szeres kezelését javasoljuk.

Betárolás előtt előtisztítást ajánlunk, mellyel a durva, méret alatti és könnyű szemeket, a port és a szennyeződéseket eltávolíthatjuk. A tisztí­tás során ügyeljünk arra, nehogy a durumbúza a tisztítóban lévő egyéb terményekkel (pl. malmi búza, árpa) keveredjen! Az előtisztítás során kitisztított rostaaljat elkülönített helyen helyezzük el.

Betárolás utáni teendők

Amennyiben a durumbúza termény várható tárolási ideje nem ha­ladja meg a 2 hónapot, vegyszeres kezelést ne végezzünk. A betárolt termény rendszeres, 7 naponkénti ellenőrzése szükséges. A betárolt gabona tárolási időszak alatti mozgatását nem javasoljuk.

A magtárban rendszeresen vizuális módon ellenőriznünk kell a kár­tevők esetleges megjelenését a falakon és a betárolt termény felszínén. Ha bármilyen gyanús körülményt észlelünk, 5-6 ponton legalább 1 kg mintát vegyünk. A minták gyűjtése min. 1,5 m hosszú fém mintavevő­vel (stekker) történjen. A mintákat 1,9-2,0 mm-es rostán rostáljuk át, ha találunk lárva, vagy kifejlett kártevőket azonnali intézkedés szükséges, amely kémiai, vagy fizikai kezelés lehet.


tarolas

 

NyomtatásE-mail

A durumbúza betegségei

A tenyészidőszak során minden egyéb gazdasági növényünkhöz ha­sonlóan a durumbúzát is folyamatosan mikroorganizmusok támadják. A durumbúzát veszélyeztető kórokozókat elsősorban gombák, baktéri­umok és vírusok jelentik. Ezek a mikroorganizmusok növekedésükhöz és szaporodásukhoz nem képesek tápanyagot előállítani, ezért azokat a gazdanövények szervezetéből nyerik. A betegségek a haszonnövény élettani folyamataiban lényegi elváltozásokat okoznak és jellemzően egyéni tünetekkel azonosíthatóak.

A sikeres védekezés alapvető feltétele, hogy a betegségeket pon­tosan és gyorsan azonosítsuk! Betegség megjelenése és terjedése a növényen a környezetétől is függ. Amennyiben a kórokozó nagy men­nyiségben van jelen és a növény is megfelelő környezetet biztosít a kórokozónak, akkor a betegség megjelenését követően gyorsan ter­jedhet. Az intenzív termesztés technológia megsokszorozza a fertőzési nyomást: a magas vetőmag norma, a sűrű növény állomány, a nagy dózisú trágyázás, a talajnedvesség a hőmérséklet és az öntözés segítik a betegségek elterjedését.

 

Lisztharmat (Blumeria graminis)

A betegség neve a fe­hér porszerű bevonatból ered, mely a búza leve­lein jelenik meg, a beteg­séget gyakran klorózisos és nekrozisos foltok kí­sérik. A levelek fokozato­san megbarnulnak, majd elhalnak. A betegség a 3 leveles fejlődési állapottól kezdődően fertőzhet. Először az alsóbb leveleket támadja, ezt követően terjed a felsőbb levelekig, majd a kalászig. A betegség terjedésének kedvez a magas páratartalom és hőmérséklet. Amennyiben a búza fej­lődésének kezdeti szakaszán jelenik meg, akkor a búza növekedése lelassul, mivel a gomba csökkenti a növény fotoszintetizáló, aktív felü­letét. Amennyiben a kórokozó a szárba indulás és virágzás között jele­nik meg, akkor negatív hatással a termés mennyiségére és minőségére lesz.

 

 Rozsdagombák (Puccinia striiformis, R fíecondita, R graminis)

Nevük a rozsdák megje­lenési helyéből származik, így megjelenhetnek a búza levelén, szárán és kalászán. P graminist, mint elsőnek megjelenő rozsdagombát a búza levelén és szárán rozsdafoltként láthatjuk. A R recondita kerek narancs­barna színű tüneteket okoz a levél felületén. A R striiformis a legveszélyesebb rozsdagomba. Ké­sőbb, a virágzás időszakától kezdődően jelenik meg, sárga foltokat okoz a levélen és a levélhüvelyen. Erős rozsdafertőzés esetén csökken a gabonaszemek száma a kalászban.

 

 Levélfoltosságot okozó betegségek (Septoria tritici, S. nodorum)

 

Világos barna foltok for­májában többnyire a levé­len jelennek meg, de néha előfordulnak a száron és a kalászon is. Főleg párás és hűvös, kiegyenlített éghajlatú te­rületeken van jelen, illetve terjed. 20%-os terméscsök­kenést is okozhatnak.

 

 Vírus betegségek

A durumbúza vírus betegségei sok esetben a gombabetegségeknél is jelentősebb gondot okoznak. A vírusok képesek a fertőzött növényi sejtek fejlődésének megváltoztatására, ezáltal jelentős terméscsökke­nést okozhatnak.

 

Búza kalászfuzáriózis (Fusaríum spp)

A búza kalászfuzáriózis nagyon veszélyes betegség, mely a világ összes búzatermesztési övezetében előfordul. A betegséget leggyakrab­ban a Microdochium nivale gombafaj okozza. A megfertőzött kalászrész nagyon gyorsan ki­szárad, a kalász szinte „világít”, így a betegség könnyen azonosítható. Ez a fuzárium gomba különösen a hosszantartó esős és párás idősza­kot követően tűnik fel. A szakirodalom a durumbúza legsúlyosabb betegségeként írja le.

 

Levéltetvek, egyéb fontosabb kártevők

Levéltetvek fontos gabonakártevők és vírusterjesztők, így jelentős terméscsökkenést okozhatnak. Narancssárga búza-gubacsszúnyog (Sito dpilosis mosellana) egy olyan kártevő, amelynek nőstény egyede a tojásait virágzó növénybe rakja le. A kárt a fejlődő lárvák okozzák. A lárva az érő búzaszemeket rágja, azok aszottságát, zsugorodottságát, repedezettségét és deformáltságát okozva.

durum buza karositoi


A helyes növényvédelemi gyakorlat

Gyomirtás

A gyomirtást elsősorban tavasszal, bokrosodás idején, vagy röviddel azt követően javasoljuk elvégezni. Egyre inkább terjed, elsősorban a Dunántúlon az őszi gyomirtás. Ősszel is van lehetőség az egy - és két­szikű gyomnövények, elsősorban a nagy széltippan elleni védekezésre. Magyarországon a durumbúza termesztésében engedélyezésre került hatóanyagok a következők:

Egyszikűek ellen: fenoxaprop-p-etil + mefenpir-dietil, flufenacet Egy -és kétszikűek ellen: jodoszulfuron-metil-Na+ mefenpir-dietil, tri- aszulfuron, metribuzin

Kétszikűek ellen: jodoszulfuron-metil-Na+ mefenpir-dietil + amido- szulfuron, tritoszulfuron + fluroxipír - meptil, fluroxipír - meptil + met- szulfuron - metil + tribenuron - metil, tribenuron - metil + kombinációs partner hormon hatóanyag: 2,4 D MCPA

Gombaölő szeres védekezés

Durumbúza fajtáink nagymértékben ellenállóakafő gabona betegsé­gekkel szemben, de érzékenyek a kalászfuzáriózisra. Javasoljuk, hogy legalább három fungicides védekezést tervezzünk: az első védekezést a gyomirtással egy menetben, vagy attól külön időpontban javasoljuk elvé­gezni a levélzet védelme érdekében. A második fungicides védekezést a levélbetegségek ellen, megelőző kezelésként a zászlóslevél kiterülése stádiumban végezzük. Az első kezeléshez alkalmazhatunk azol kombi­nációkat (pl. Falcon Pro, Soleil), továbbá azol és benzimidazol kombi­nációkat (pl. Yamato), a másodikhoz pirazol karboxamid-azol kombi­nációkat (pl. Zantara). Ez utóbbi hatóanyag jelentős élettani hatással is bír (pl. szélesebb, hosszabb, zöldebb levelek, minőségi paraméterek javítása, terméstöbblet). A harmadik fungicides kezelést a virágzás kez­dete és az 50 % virágzás között kell elvégezni olyan készítménnyel (pl. Prosaro, Yamato), amely a levélbetegségek és kalász-szeptória mellett magas szintű védelmet nyújt a végtermék minőségére és egészséges voltára nagy befolyással bíró kalászfuzáriózis ellen. A harmadik kezelés előbb is megkezdhető - a kalászhányás végétől - még a virágzás előtt, ha a fuzárium gombával szemben hosszú hatástartamú, tiofanát-metil hatóanyagú készítményeket (Yamato, Don-Q) használunk.

“A dózisokkal nem érdemes spórolni, mindig az engedélyezett felső határt válasszuk! Az adalékanyagok érdemi javulást nem biztosítanak. Je­lentős hatékonyság növekedést a kijuttatástechnológia jelent. Érdemes kettős lapossugaras fúvókát választani és legalább 350-400 l/ha lémen­nyiséget használni. Ha ezeket a tényezőket figyelembe vesszük, akkor a legnagyobb eséllyel lehet felvenni a küzdelmet a magas fuzárium fertőzés és a toxin tartalom ellen.” (KITE Növényvédelmi előrejelzés 2011/21.hét)

 

Ajánlott hatóanyagok: tebukonazol, bromukonazol, tetrakonazol, pro- tiokonazol, spiroxamin, bixafen, tiofanát-metil.

A felsorolt gombaölő szerek alkalmazhatók önmagukban, vagy egy­mással keverve egyéb azol típusú készítményekkel azért, hogy teljes védelmet biztosítsanak a legfontosabb betegségek ellen.

Rovarölő szeres védekezés

Kalászosokban Veresnyakú árpabogár (vetésfehérítő) elleni védeke­zést a kártevő tömeges betelepedésekor, vagy a lárvák kelésének fő időszakában célszerű elvégezni. Levéltetvek ellen a betelepedés, illetve a tömeges szaporodás kezdetén kell védekezni. A növény kelése után, különösen késő tavaszi vetéskor szükséges a levéltetvek pontos megje­lenésének figyelése. Célunk az, hogy megakadályozzuk a vírusfertőzést a növények legérzékenyebb időszakában (2-3 levél). A gabonapoloskák elleni védekezést akkor célszerű elkezdeni, ha a poloska létszám meg­haladja 2 db/m² egyedszámot. A leírtakból következik, hogy egy ter­melési időszak alatt 2-3 rovarölő szeres kezelés is indokolté válhat. Cél­szerű a rovarölő szeres kezelést akár megelőző jelleggel a fungicides kezelésekkel egymenetben végezni. Termésbiztonság vonatkozásában mindenképp indokolt a többszöri rovarölős kezelés, hiszen a rovarok által okozott termésveszteség akár 3-10 % is lehet. Megfelelő megoldás a deltametrin hatóanyagú Decis Mega, vagy a tiakloprid hatóanyagú Biscaya.

Regulátorok használata

Az intenzív nitrogén trágyázás miatt feltétlenül javasoljuk szárcsök­kentő használatát!

Növényvédelmi javaslatunkat a Bayercropscience és a Sumi-Agro iránymutatásai szerint készítettük el.

A tavaszi durumbúza védelme a fuzáriózis ellen

A búza kalász- fuzáriózis európa- szerte elterjedt be­tegsége a durum és malmi búzáknak.fuzariozis vedelem diag

Nagy károkat okoz, mivel csökkenti a termés mennyisé­gét és minőségét, továbbá mikotoxi- nokkal szennyezett lesz a mag, ami káros a fogyasztók egészségére. A legnagyobb mértékben elterjedt a deoxynivalenol, ismertebb nevén a DON. A betegséget több fuzárium faj okozza, mint például a F. Graminearum és F. Culmorum. A fuzárium gombák számára kedvező feltételeket biztosítanak az esős időszakot követő meleg, párás napok. A betegség károsító hatása attól függ, hogy a búza mely fejlődési szakaszban történik meg a fertőzés. Korábbi fejlő­dési szakaszban történő fertőzés esetén a kórokozó terméketlenséget és ennek következményeként alacsonyabb termésmennyiséget okoz. Amennyiben a fertőzés a kalászhányás időszakában történik, akkor a magas mikotoxintartalom aszott szemeket eredményez.

Az Európai Unió szigorú rendeletekben (856/2005 és 1881/2006) ha­tározza meg feldolgozatlan durum búzaszemek legmagasabb megen­gedett DON értékét, azaz a fuzárium gombák által termelt mikotoxinok maximális mennyiségét, és ezzel együtt felhívja a figyelmet a betegség elleni védekezés közvetlen és közvetett módjaira. Az egészséges vég­termék előállításában az agrotechnikának döntő szerepe van. Ha szám­ba vesszük azokat a tényezőket, amelyek segítik a kórokozó megjele­nését és terjedését, megértjük, hogy a védekezés ez ellen a betegség ellen csak integrált program keretében valósulhat meg.

További fontos tényezők, amelyek a termény DON tartalmára hatás­sal lehetnek:

  • elővetemény,
  • a visszamaradó szármaradványok mennyisége,
  • a megfelelő vetés technológia,
  • a betegségre kevésbé fogékony fajta termesztése,
  • a megfelelő és a pontos időben kijuttatott gombaölő szer alkalmazása,
  • a betakarítás optimális időpontja.

Mindezen tényezők együttesen és külön-külön is jelentős hatás­sal vannak a betakarításra kerülő a szemek egészségügyi állapotára. A kalászfuzáriózis ellen tehát nem csak vegyszeres úton védekezünk, hanem egy pontosan eltervezett, komplex védekezési stratégiát kell folytatnunk, amely agrotechnikai és a kémiai védekezési technikák so­rozatából áll.

A Bizottság 856/2005-ös EK rendelete szerint megengedett legnagyobb

DON értékek

 

Termék megnevezése DON (ppm)
Feldolgozatlan gabonafélék (kivéve: durum búza, zab, kukorica) 1.25
Feldolgozatlan durum búza és zab 1.75
Gabona és kukoricaliszt 0.75
Kenyér 0.50
Száraz tészta 0.75
 

Nézzük meg a különböző tényezőket, melyek a kalászfuzáriózisra hatással lehetnek:

1,Vetésváltás: a helyes vetésváltás, a megfelelő talajműveléssel együttesen hatékonyan csökkenti a fuzárium szennyezettség kocká­zatát. Ha a durumbúzát cukorrépa, szója, borsó, napraforgó, lucerna, vagy burgonya után vetjük jelentősen csökkenthetjük az elővetemény- ből visszamaradt fuzárium gombák mennyiségét. Kukorica elővetemény esetében a fuzáriózis megjelenésének kockázata megsokszorozódik a növényi maradványokon áttelelő gombatelepek miatt!

2,Talajművelés: a növényi maradványok alapos, szakszerű talajba keverésével csökkenthetjük a fuzárium gombával szennyezett növényi részekről való fertőzés kockázatát. A kukorica, vagy cirok utáni minimá­lis műveléssel, vagy direkt vetéssel jelentősen növeljük ezt a kockáza­tot!

3,Vetés és fajta: A jelenleg piacon lévő malmi és durumbúza fajták eltérő mértékben ugyan, de fogékonyak a fuzáriózist okozó gombafajokkal szemben. Céltudatos védekezési stratégia alkalmazá­sával minimalizálhatjuk a kalászfuzáriózis megjelenésének kockázatát, de teljes védettséget nem tudunk biztosítani. Nemesítőink intenzív kutató munkájának eredményeként az első fontos eredményeket már elkönyvelhetjük a toleráns fajták nemesítésének területén. Ezek az első nemesítési sikerek rövid időn belül új, fuzárium rezisztens fajták megje­lenését eredményezhetik.

4,  Vetés ideje, vetőmag norma: a tavaszi vetésű durumbúzában lényegesen alacsonyabb a fuzáriózis megjelenésének kockázata az őszi vetésűekhez képest. Kifejezetten ajánljuk a fajtára vonatkozó előírások szigorú betartását az alkalmazásra kerülő vetésőmagnorma tekintetében.

Védekezési lehetőségek

1,  Csávázás: az egészséges vetőmag védelme megfelelő kezelés­sel az első lépés az egészséges és eredményes búzatermeléshez és előfeltétele a gombák elleni védekezésnek, melyek korai megjelenése károsan hat a búza kezdeti növekedésére és fejlődésére. A fuzáriózist okozó gombák magon, vagy talajon keresztül terjedhetnek. Éppen ezért a magcsávázás az egyik legfontosabb elem, mellyel csökkenthe­tő a már fertőzött magvakon és magvakban lévő gombák mennyisége. Az általunk forgalmazott durumbúza fajták fémzárolt vetőmagjainak csávázására ezért speciális, korszerű kettős hatóanyag tartalmú készít­ményeket választottunk, melyek hatékonyan védenek a fuzáriózis ellen és garantálja a védelmet a búza növekedésének kezdeti időszakában.

2,  Vegetációs időszakban végzett gombaölő szeres kezelések:

a durumbúza állományok gombaölő szeres kezelése a következő nagyon fontos elem a fuzáriózis elleni küzdelemben. A pontos időzítés kulcsfontosságú a betegség elleni harcban! A növények a virágzás időszakában a legérzékenyebbek a fuzáriumra, ezért a legmegfelelőbb időszak az ezen fejlődési szakasz előtti permetezés, azaz a zászlósle­vél kiterülésének időpontja.

NyomtatásE-mail

Tápanyag utánpótlás

A tápanyagok utánpótlását talajvizsgálati eredmények alapján java­soljuk elvégezni. A helyes tápanyag gazdálkodás az alapvető feltétele a magas mennyiségű és minőségű termés elérésének.

A helyes műtrágya dózis meghatározásához a következő adatok is­merete szükséges:

  • talaj jellemzők
  • elővetemény
  • szezonális csapadék mennyiség

A kötött, közép-kötött talajok megfelelő tápanyag mennyiséget szol­gáltatnak a búzának, egyéb talajokon magasabb tápanyag mennyiség alkalmazása szükséges. Az elővetemény ismerete segít, hogy kiszámít­suk a talajban vissza maradt tápanyagok mennyiségét. A szezonális csapadékösszeg ismerete szintén fontos, mert jelentős hatása van az elérhető tápanyag mennyiségekre.

Tápanyag kijuttatási javaslatunk

Őszi vetés esetén javasoljuk a vetést megelőzően az alapműtrágyák kijuttatását. Amennyiben ősszel nem történt alaptrágya (foszfor és káli­um) kijuttatás, akkor a tavaszi vetést megelőzően mindenképpen java­soljuk a tavaszi alaptrágyázást. Javasolt menniyégek:

  • Jó kálium ellátottságú talajokon (kötött talajok) elegendő lehet NP műtrágya, pl. NP 15-25, NP 20-20, NP 20-15 kijuttatása 200-250 kg/ha dózisban.
  • Közepes kálium ellátottságú talajokon (közép-kötött talajok) célszerű az NPK műtrágyák szórása, pl. NPK 20-10-10, NPK 10-20-10, NPK 8-21-21 közepes (200-300 kg/ha) dózisban.
  • Gyenge kálium ellátottságú talajokon (laza talajok) magasabb káliumtartalmú komplexeket javaslunk, pl. PK 10-28, NPK 5-10-30, NPK 8-20-30 200-250 kg/ha dózisban.

 

A nitrogént a termőhelyi adottságoknak megfelelően javasoljuk kijut­tatni. A termésátlagot reálisan őszi vetésben 5-7, tavaszi vetésben 4-6 t/ha közé tervezhetjük, ehhez 120-160 kg/ha nitrogén hatóanyag kijut­tatása indokolt granulált (pl. NH4N03, 27% N), vagy folyékony (Nitrosol) műtrágya formájában. Az intenzív nitrogén trágyázás miatt feltétlenül javasoljuk szárcsökkentő használatát!

A kijuttatandó N műtrágya mennyisége függ a megcélzott termés­szinttől és az előveteménytől. A nitrogén utánpótlást a termőföld táp­anyag ellátottságának és a durum búzafenológiai állapotának megfele­lően kell biztosítani. A magas minőség, azaz a minél magasabb fehérje tartalom elérése érdekében fontos, hogy a kalászképződés korai fázisá­ban legyen az utolsó nitrogén adag kijuttatása.

Az osztott kijuttatást azért javasoljuk, mert: ha az összes N-t a vetés­sel egy menetben juttatjuk ki, akkor a búza gyors és erőteljes vegetatív növekedést produkál, ami a megdőléséhez vezethet és egyben növeli a rovar és egyéb betegségek kockázatát. A túl korán kijuttatott N ki­mosódhat, amennyiben a tavasz csapadékos, így a késő tavaszi fejlő­déshez és a szemek kitelítődéséhez valószínűleg nem lesz elegendő mennyiségben felvehető.

A nitrogén műtrágyázás a legfontosabb technológiai elem a ma­gas terméseredmény és minőség elérése szempontjából!

Tekintettel a tavaszi durum búza, őszi búzáénál intenzívebb nitrogén igényére (30-50 kg/ha N többlet) legalább 3, lehetőség szerint 4 részre bontva javasoljuk a N kijuttatását, úgy, hogy az utolsó kijuttatásra kerülő N dózis semmiképp se haladja meg a 40 kg/ha-t :

 

Fenológiai

állapot

 Vetés

Bokrosodás

vége

  Szárbaszökés   Kalászhányás

Nitrogén

szükséglet

20%

(opcionális*)

       30%  
        30%         20%

    Ha történt őszi alaptrágyázás, akkor az első nitrogén adag a szokott módon vetés előtt is kiszórható és magágy nyitással a talajba dolgoz­ható. (* A kijuttatandó összes nitrogén mennyiségét a kiadott komplex nitrogén tartalmával csökkenteni kell és a technológiai javaslat 1. nitro­gén fejtrágya adagja akár elhagyható.)

 
tapanyag

Tápanyag utánpótlási javaslatunkat a Nitrogénművek Zrt. iránymutatása szerint készítettük el.

 

NyomtatásE-mail

Magágykészítés és vetés

A betegségek és a kártevők elleni eredményes védekezéshez elen­gedhetetlen a csávázott vetőmag használata. A jó minőségben elvég­zett csávázás egyenletesebb szántóföldi kelést, életképesebb csíranö­vényeket, jobb növény állományt és magasabb termést eredményez. Korszerű gombaölőszeres csávázószerek (Lamardor Red, Biosild Top) használata csökkenti a fuzárium fertőzés kockázatát, még abban az esetben is, ha a mag esetleg fuzáriummal szennyezett. A csávázás se­gíti az életképes csíranövényeket és a fiatal növény állomány fejlődését, de nem előzi meg a lehetséges betegségeket a vegetációs időszak tel­jes hosszában!

A gondosan előkészített magágy az egyenletes növényállomány biz­tosítéka. Forgatásos műveléssel, a szármaradványok tökéletes leforgatásával, esetleg szárbontó baktériumok őszi kijuttatásával csökkenthető a fuzárium gombák élettere. Forgatás nélküli talajművelés is sikeres le­het, amennyiben kis mennyiségű szármaradvány marad vissza.

A vetésváltás hatékonyan szolgálja a különböző betegségek elle­ni küzdelmet, amelyet az integrált növényvédelemi technológiába is ajánlott beépíteni. Javasoljuk, hogy búzát, vagy közeli rokon növényeit ugyanazon a területen csak minden második, vagy harmadik évben ter­meljen! Nem ajánljuk durum búza vetését más gabonafélék (kukorica, cirok) után. Búza vetése a kukorica után növeli az esélyt a fuzárium fertőzésre! Rotációban, a pillangós növények vetése a kukorica és a búza között, meggátolja a gombák felszaporodását a száron, kalászon és a levélen.

Őszi vetés esetén LEVANTE és SARAGOLLA fajtáink vetését október 25.-e előtt nem javasoljuk megkezdeni! Ajánlott vetésidő október 25. - november 10. Mindkét fajta az átlagosnál gyengébb télállósággal és fagytűrő képességgel rendelkezik, ezért október 25-e előtti vetésüket mindenképpen kerüljük! A LEVANTE és SARAGOLLA állományoknak ‘szögállás fejlettségi állapotban’ célszerű áttelelnie, ekkor legkisebb ugyanis a kifagyás esélye.

LUNADUR fajtánk kiváló tél és fagytűrő képességgel rendelkezik, az ajánlott vetésidő október 1-20.

 

Javaslataink tavaszi vetéshez:

A tavaszi durumbúza fajták vetése (ODISSEO, DUROMAX) nagyobb odafigyelést igényel, mint az őszié, a legapróbb technológiai hiba is jelentősen befolyásolja az elérhető mennyiséget és minőséget, ezért ezzel a kérdéssel részletesebben is foglalkozunk.

Lehetőség szerint a legkorábbi vetési időt javasoljuk. A téli fagyok elmúltával, kora tavasszal, amint a talaj állapota lehetővé teszi, meg kell kezdeni a magágy előkészítését és a vetést. A lehető legkorábbi idő­pontban vetett állomány jobban bokrosodik, sűrűbb, kevésbé szenved a kora tavaszi szárazságtól és melegtől, így biztosabban és többet te­rem. A tavaszi durumbúza vetése előbb megkezdhető, mint a tavaszi árpáé.

Tavaszi vetés esetén a vetési időpontok megítélése a következő:

  • ideális: március 20-ig
  • elfogadható: március 20. és március 31. között (csak megfelelő talajnedvesség esetén!)
  • nem ajánlott: március 31-ét követően.

A késői vetés esetén a nedvesség hiányának és az esetleges kora tavaszi hőségnek és száraz periódusnak a negatív hatása fokozottan jelentkezik, emiatt az állományunk gyengén bokrosodhat (szálban ma­rad), ami nem teszi lehetővé a megcélzott termésszint elérését.

Vetőmag norma és vetési mód

A hektáronkénti vetőmag norma számításához a következő képlet használható:

                           megcélzott növényszám  / m²  x 1000 szemsúly (g)

Magmennyiség (kg/ha) = ---------------------------------------------------------------

                                   csírázási %

Négyzetméterenként körülbelül 450-500 db csiraképes magot ves­sünk el jól előkészített talajba. Ez körülbelül 220-240 kg/ha vetőmagnak felel meg. Tapasztalataink szerint őszi vetésben a magasabb (230-240 kg/ha), kora tavaszi vetésben az alacsonyabb (200-220 kg/ha) vető­magnorma használata biztosítja a legjobb eredményt. Az egy hektárra felhasználandó vetőmag mennyiségét kg-ban a következő táblázat mu­tatja (ezer mag tömeg függvényében, 95%-os csíraképesség mellett):

 

 

Csíraképesség 95 %

Ezer mag tömeg (gramm)

44

45

46

47

48

49

50

475 csíraképes mag/m²

220

225

230

235

240

245

250

 

Tavaszi vetés esetén az egy m2-re felhasználandó vetőmag mennyi­ségét a következő táblázat mutatja:

 

Vetési feltételek

Megcélzott növényállomány (db/m²)

március 1-10.

március 11-20.

március 21-31.

optimális

400-450

450-470

490

 

Magasabb vetőmag norma használata ajánlott késői vetés, vagy nem megfelelően előkészített talaj esetén. A vetéshez korszerű, jól beállí­tott gabonavetőgép használata javasolt, ezáltal biztosítva az egyenletes vetési mélységet és növényállományt. Tavaszi vetés esetén a megfelelő keléshez és ideális fiatalkori fejlődéshez a magokat 2-3 cm mélységre kell vetni. A takaráshoz kevesebb, mint 3 cm közepes- jól tömörödött talaj szükséges, mely megfelelő talajnedvességet biztosít a csírázó ma­goknak. Őszi vetés esetén a vetés mélység nem különbözik az őszi búzáétól (6-8 cm).

Elővetemény igény

A durumbúza legkedvezőbb elővetemény növényei a hüvelyesek (borsó, szója), az őszi káposztarepce, a napraforgó, a cukorrépa és a burgonya. Kevésbé jó előveteménye a kukorica (áttelelő fuzárium mi­att), a kalászos előveteményt gyomirtási nehézségek miatt ajánlatos kerülni.

 

NyomtatásE-mail